Pannon Élmény

Jubileum Balogunyomban – Zenekarok és főzőverseny a családi napon

Augusztus 27-én került megrendezésre Balogunyomban a 10. Jubileumi Családi nap, aminek mind a helyszíne, mind pedig a programjai igazán hűek voltak a „családi” elnevezéshez. Mikor délután a helyszínre értünk, már több bográcsban készültek a jobbnál jobb ételek, hiszen a csapatoknak hat órakor a zsűri asztalára kellett tenniük az elkészült finomságokat. A legtöbb edényben gulyás készült, de láttunk palócgulyást, vadpörköltet is készülni. A gyermeket a szervezők remek programokkal várták: arcfestés, csillámtetoválás, ugrálóvár is a rendelkezésükre állt, és lehetett bőrből pénztárcát, telefontokot készíteni, illetve kipróbálhatták az agyagozást is. Mindenhol igazi remekművek készültek.

A rendezvényen a 350. számú Szent Márton Cserkészcsapat tartott előadást, illetve ólomból készített kis figurákkal várták a gyermekeket, akik maguk is kipróbálhatták, hogy készül kis nyuszi, vagy épp ólomkatonák.

A csapatból Magda Domonkossal beszélgettünk főként arról, mennyire nehéz megszólítani a mai képernyőhöz szokott fiatalokat arra, hogy legyenek cserkészek?

Nagyon nehéz, főleg azért, mert pont egy olyan dolgot kínálunk nekik, ami homlok egyenest más, mint amit otthon tapasztalnak. De ez a nehézség egyben az erősségünk is, hiszen ez tényleg valami más, valami különleges.

Hol szoktatok összejönni, és milyen gyakran, illetve hány tagot számlál a csapatotok?

A bejelentett létszámunk ötven fő körüli, de azoknak a száma, akik péntekenként őrsgyűlésre, illetve csapatgyűlésre járnak, az körülbelül harmincöt fő. Érdekes, hogy annak idején a mozgalom arról szólt, hogy az utcagyerekeket, főleg fiúkat toborozta az egyesület alapítója, nálunk a lányok aránya a magasabb. A Szent Márton plébánián szoktunk összegyűlni, és egy nagyobb lakótelep tartozik hozzánk, ahol tagokat szoktunk toborozni, illetve a hozzánk közeli iskolákban, a Bercsényiben és a Nyitrában leginkább, mert az ottani hitoktatók tartoznak a plébániához. A városban négy csapat működik, és mindenkinek megvan a saját területe, nekünk a tömbházakban élő fiatalokat kell megszólítanunk, hogy legyenek tagjai egy olyan csapatnak, akik egy természet-közeli dologgal szólítják meg őket.

Milyen a csapat felépítése, és milyen programokat kínáltok?

Őrsökbe osszuk a fiatalokat korcsoportok szerint, és minden őrsnek van egy 16-20 éves vezetője, akik tudják, mi az, ami fontos a mozgalomnak, és mivel az őrs életkorától nem sokkal idősebbek, ezért közvetlenebbül tudnak szólni hozzájuk. Az egész évben – azt lehet mondani – a nyári táborra készülünk, ami tíz nap. Természetesen év közben is sokat túrázunk, és megtanulják, hogy kell sátrat állítani, tűzrakó helyet készíteni, vagy épp melyek azok a fák, amit jó, ha összegyűjtenek, mert azokból lehet igazán jó tüzet rakni. Az eddigi táboroknál mindig az volt az igényünk, hogy olyan helyre menjünk, ahol legyen folyóvíz, áram, és egy ház, ahova el tudunk helyezni egy hűtőt. Immár az ötödik éve, hogy teljesen nomád megyünk, ki a semmi közepére. Ez természetesen okoz nehézséget is, hiszen hűtő hiányában azt tudjuk csak enni, amit aznap fel is tudunk dolgozni, és ez nagyon más környezet a gyerekeknek ahhoz képest, amit megszoktak. Nem tudnak például telefont tölteni, de nincs is rá igényünk. Van egy aggregátorunk, és természetesen a táborvezetők mindig elérhetők. A gyerekek az esti fürdés környékén tudnak telefonálni, de ezen kívül nincs is igényük rá, és valljuk be: nincs is rá idejük. Az egész napot kitöltjük programokkal, így viszonylag szigorú az időbeosztásunk, hogy össze legyen fogva és ne essen szét a nap. Tényleg ez az ami miatt nagyon nehéz megfogni a gyerekeket, hiszen nehéz elmondani azt egy hét éves gyereknek, hogy jó lesz, ha nem lesz előtte képernyő. Ez a nehéz része, de ha egyszer megtapasztalják, akkor közülük a legtöbben visszajönnek a következő évben is. Az óvodás korúaknak is van cserkészet, ők csak a hét végén egy úgynevezett családi napra jönnek el hozzánk, így látják, hogy sátorban lakunk, és kicsit képet kapnak arról, hogy hogy élünk ez alatt a tíz nap alatt.

Mit üzensz azoknak, akik gondoltak rá, hogy megismerkedjenek a cserkészettel, de még nem biztosak benne?

Mindenkit szeretettel várunk, azokat is, akik nem biztosak abban, hogy szeretnének cserkészek lenni, hiszen aki ellátogat hozzánk, mindenféle kötöttség nélkül ismerkedhet velünk, és a cserkészettel. Akik nem biztosak benne, azoknak azt üzenem, hogy egészen addig nem tudhatják, hogy kedvet kapnak-e ehhez, amíg el nem jönnek, és ki nem próbálják.

A színpadon is zajlott az élet, fellépett a Garabonciás Együttes, a Bel Canto énekegyüttes, és a Zgnao zenekar is. Aki épp nem főzött, az sem maradt éhes, hiszen az Egyházmegyei Caritas mindenkit süteménnyel, szendvicsekkel kínált. Igazán remek helyszínen kínáltak tartalmas szórakozást a családnak a szervezők.

Fotók és írás: Nagy Georgina

Projektgazda: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége – 9795 Vaskeresztes, 165/4 hrsz.

www.vasivizeken.hu

A rendezvény beszámoló a VP6-19.2.1.-69-8.1.2-17 számú felhívás keretében megvalósításra kerülő, Helyi értékek és élmények promóciója a Pannon Térségfejlesztő Egyesület területén című projekt (Projektazonosító: 3007530679) keretében jött létre.

Az eseményről a gépgaléria itt megtekinthető:

https://pannonelmeny.hu/kepek/csaladi-nap-balogunyomban/

További
tudósítások