A Pinka-Völgyi Halas Napokon a szervezők minden évben színes programokkal várják az érdeklődőket. Idén ennek a sokszínű kavalkádnak részeként Körmend Város Fúvószenekara is meghívást kapott. Sólyom Fridát, az Egyesület vezetőjét kérdezzük koncertekről, próbákról.
– A zenekar nagy múltra tekint vissza, hiszen 130. szülinapját is megünnepelte már. Mennyire nehéz fenntartani a megfelelő taglétszámot, és a tagok töretlen lelkesedését?
– A motiváció fenntartása nagyon fontos és nehéz feladat egy önszerveződő egyesületnél, mint amilyen a miénk is. A zenekar tagjai hobbiként zenélnek főállás, család és egyéb elfoglaltságok mellett. A zene szeretete és a közösségi programok, koncertek, felkészülési időszakok azonban összehozzák a tagokat és mindenki igyekszik a közösség aktív részese maradni. Sokan már hosszú évek óta tagjai a zenekarnak és segítenek a háttérfeladatokban is. Természetesen külön figyelmet fordítunk a fiatalok beépítésére, szeretnénk megmutatni nekik, hogy milyen pluszt tud jelenteni egy ilyen összetartó csapathoz tartozni. Továbbá fontosnak érzem, hogy mindig tűzzünk ki újabb célokat és a lehetőségekhez mérten minél több rendezvényen képviselhessük városunkat. Próbáljuk folyamatosan bővíteni a zenei repertoárunkat, ezáltal is fenntartva a változatosságot mind a tagok és a közönség számára.
– Négy éve vetted át az Egyesület vezetését, sőt, idén karnagyot is váltott a zenekar. Milyen változásokat hoztak ezek a zenekar életébe?
– Óriási megtiszteltetést és felelősséget jelentett, hogy a tagok engem választottak meg. A zenekar sok éve ápolt hagyományokkal rendelkezik, amelyeket mindenképp szerettünk volna megtartani és tovább erősíteni. Azonban fontosnak éreztem, hogy a közösségi életre, a csapat összetartására is nagyobb hangsúlyt fektessünk, mint korábban. A közös élmények és programok is hasonlóan fontosak a tagok számára, mint a szakmai eredmények. Mindenki a szabadidejének egy részét áldozza a zenekarra és szeretné ezt jó hangulatban és jó társaságban tölteni.
A karnagy váltás mindenképp egy óriási változást jelent a zenekar életében. Morvay András sok évig formálta a saját képére a társaságot. Kialakult egy összhang, könnyedén megértettük egymást. Most az új karnagyunk számára adott a feladat, hogy ezt a szinergiát megpróbálja kialakítani a többiekkel, építsen a meglévő tudásra, de mindeközben a saját elképzeléseit is meg tudja valósítani és átadni az embereknek. Még sok munka vár ránk, de azt hiszem jó úton haladunk és reméljük ezt az elkövetkezendő közös koncertek is bizonyítani fogják.
– Az újévi koncert 2008 óta a város meghatározó kulturális eseménye. Mikor kezditek összerakni a repertoárt erre az eseményre? A tagok beleszólhatnak, vagy ez egy az egyben a karnagy döntése mindig?
– A nyári szereplések végeztével, szeptembertől már nekiállunk az új repertoár betanulásának. A másfél-két órás előadás komoly felkészülést kíván, novembertől az utolsó időszakra fordulva már hetente két próbát szoktunk tartani.
Elsősorban a karnagy feladata és döntési köre a zeneszámok kiválasztása és a koreográfia meghatározása. Előfordul azonban, hogy a tagok javaslatára próbálunk új számokat beilleszteni, amennyiben a szakmai feltételek is engedik.
– A zenekarban szaxofonnal a kezedben láthatunk. Mikor került a zene az életedbe, és miért épp a szaxofont választottad?
– A zene már nagyon fiatalon az életem részévé vált, hiszen bátyám tagja volt az ifjúsági zenekarnak ezáltal utat mutatva nekem is. Szüleimmel minden szereplésükre elmentünk és nekem is nagyon megtetszett az egésznek a hangulata, az atmoszférája. Izgalommal töltött el, hogy vajon milyen lehet egy csapat részeként rengeteg ember előtt szerepelni és zenélni. Gyerekként az embert könnyen bevonzza az ilyen, így nem is volt kérdés, hogy engem is beiratnak zeneiskolába amint elérem a szükséges korhatárt. Mivel hosszútávú terv volt a zenekari tagság, ezért mindenképp fúvós hangszeren szerettem volna megtanulni játszani. Végül, ahogyan az általában lenni szokott, én is furulyával kezdtem a zeneiskolát. Később a zenekarhoz csatlakozva a klarinétot választottam elsőként, pár évig azon is játszottam, de ráeszméltem, hogy váltani szeretnék valami másra. A zeneiskolai tanárom tanácsára a szaxofont próbáltam ki. Kezdetben alt szaxofonnal próbálkoztam, majd végül a tenorszaxofon jelentette a megérkezést. Nagyon szeretem, különlegesnek tartom. Sosem váltanék más hangszerre.
– Ha kellene mondanod egy zeneszámot, amit már játszottatok, és kedvencként gondolsz rá, melyik lenne az? És van, amit nagyon szívesen eljátszanál, de még nem volt rá lehetőség?
– Nagyon nehéz egyetlen számot választanom, hiszen az évek során mindig akadnak aktuális kedvencek. A közelmúltból a Beauty and the Beast (Szépség és a Szörnyeteg) című számot mondanám. Ez a feldolgozás emlékeim szerint többször is része volt az Újévi Koncert repertoárjának, idén is előadtuk. Számomra ez egy gyönyörű szám.
Nemrég a zenekarból többen közösen felvetettük a karnagyunknak, hogy a Forma 1 nyitódalának hangszerelésére és a programunkba illesztésére lenne-e lehetőség. Már elkezdődtek az előkészületek, remélhetőleg hamarosan élesben is előadhatjuk koncerteken.
– A Halas Napon léptek fel július 13-án, így megkerülhetetlen a kérdés: van-e bármilyen kedvenc halételed, amit biztosan megkóstolsz majd, ha egyik csapat pont azt készíti el?
– Kíváncsian várom, hogy a csapatok milyen halételekkel drukkolnak elő. Nem kifejezetten van kedvencem, de kimondottan örülnék, ha halas házi burgert készítene valaki. Elég különleges lenne!
Kép forrása: Körmendi Fúvószenekar facebook oldala
