Április 1-jén, Vaskeresztesen került sor az „Olvasókönyvek Vas Vármegye Történetéhez” című könyvsorozat első kötetének bemutatójára. Az „Ide tartoztak, itt maradtak. Források a Vas vármegyei hűséges falvak történetéhez a reformkortól 1923-ig” címet viselő, sorozatnyitó könyv átadója előtt Farkas Csabát, a Szülőföld könyvkiadó vezetőjét kérdeztük, mi volt a cél a kiadó megalakulásakor?
A 2010-ben útjára indult Szülőföld könyvkiadó megalakulásakor kijelölte az irányvonalat, amelyet elsősorban szülőföldünk, Vas megyéhez kötődő szerzőinek és témáinak bemutatásában határozta meg. A megjelentetett kötetek többségét ezek a művek teszik ki. Több pályakezdő irodalmi alkotásait is gondozza a kiadó, nagy segítséget nyújtva ezáltal az elinduláshoz.
A kiadó történetében számos gyerekkönyv is készült. Fontosnak tartod, hogy a legkisebb korosztályhoz is eljussanak a kiadó könyvei?
Nagyon fontosnak tartom a gyermekek olvasásra és könyvszeretetre nevelését, ezért a kiadó egyre szélesedő kínálatában a felnőtt irodalom mellett a gyerek- és ifjúsági kötetek is megtalálhatóak. Fontos szerepük van az olvasóvá nevelésben, ezért a születéstől a felnőtté válásig szeretnénk olvasmányokat adni a gyerekek és szüleik kezébe. A legkisebbeknek lapozókat, az óvodásoknak képeskönyveket és meseregényeket, a kezdő olvasóknak szépirodalmi alkotásokat kínál a kiadó azt kívánva, hogy ezek a könyvek szerezzenek minél több örömet.
A mai digitális világ mennyire nehezíti meg azt, hogy megtalálják a közönséget a kézzel fogható, nyomtatott könyveknek, hiszen egy e-book olvasón akár egész sorozatok, és több kötet is zsebben magunkkal vihető. Nehéz ezzel versenyezni?
Nem gondolom, bár tény, hogy az elektronikus könyvolvasók megjelenésekor – mint jellemzően minden újdonság esetében – elindult a pánikkeltés a könyvpiacon. Ma már látszik, hogy mindkettő kiválóan elfér egymás mellet, lehetőséget adva az olvasóknak a választásra. Szerintem a legfontosabb, hogy az olvasási kedv továbbra sem csökken.
Biztos vagyok benne, hogy minden könyv különösen értékes, így inkább azt kérdezem: melyek azok a témák, amelyek különleges helyet foglalnak el a szívedben?
A Szülőföld kiadó könyvei közül vannak az egész évben népszerű műfajok és témák, amelyek mellet karácsonyi időszakban megnövekszik az érdeklődés a szakácskönyvek és a gyerekkönyvek iránt. Igyekszem év végére időzíteni a legjobban várt kötetek megjelentetését, legyen szó szépirodalmi művekről, mesékről, vagy albumokról. Számomra mindegyik téma és szerző kedves, mindegyik irodalmi alkotáshoz örömmel és szertettel nyúlok, büszke vagyok a megjelentetett kiadványokra. A különleges helyet az foglalja el a szívemben, ha a szerzőkkel, szerkesztőkkel közös munkánkkal tudunk tenni azért, hogy növekedjen az olvasni szerető közönség tábora.
Az Alpesi Fogadó és Borházban már gyülekeztek az érdeklődők, akik az átadó ünnepségen elsőként a Vaskeresztesi Német Nemzetiségi Kórus műsorát láthatták. Az egybegyűlteket Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője köszöntötte, majd Krancz Tamás, Vaskeresztes polgármestere fejezte ki örömét arra vonatkozóan, hogy ez a könyv létrejött, és megköszönte mindazok munkáját, akik a könyv szerkesztésében, létrehozásában részt vettek.
Dr. Hende Csaba köszöntötte a megjelenteket, és emlékezett a 2013-ban elfogadott törvényjavaslatra, ami emléket állított a leghűségesebb falvaknak, és feljogosította őket a „Communitas Fidelissima” azaz a „Leghűségesebb falu” cím viselésére. „Ez a kötet sem tesz mást: emléket állít a történelemtudomány, és az irodalom eszközeivel.”
Majthényi László örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy egy sorozat első kötetét tartja a kezében, hiszen ez egy ígéret arra hogy lesz a kötetnek folytatása, majd elmondta: „Hat településnek 1820-1920-as évekig terjedő időszakának történetébe enged ez a kötet betekintést elsődleges történeti, levéltári források felhasználásával, és meg fogják látni, hogy ez a harminc kordokumentum milyen izgalmas.” – mondta el, majd hozzátette: gratulál az ötletgazdának, a kiadónak, polgármester kollégáknak, és várja a következő kötet megjelenését.
A Nardai Énekkar előadása után Farkas Csaba elmondta: „A kötet borítója fehér alapon zöld betűkkel készült: a magyar zászlóban a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelenti. Ez volt a vezérfonala a könyv készítésének is.” – majd hozzátette: Glavanics Krisztina, Narda község polgármestere ötlete nyomán és munkájával indult el a kötet szerkesztése.
„Amikor először találkoztunk egy évvel ezelőtt, akkor az volt a célunk, hogy alkossunk valami maradandót. Ritka alkalom volt az első megbeszélés, hiszen mind az öt falunak megvan a saját specialitása, mindegyik falu vezetőjének megvan a saját vezérfonala, aminek alapján vezeti települését, mégis egyöntetű igen született ennek a kiadványnak az életre hívására. Egy hiányt pótló kötet született, hiszen itt vagyunk öten, és település táblától tábláig tudunk gondolkodni, de ha ezt kicsit kiszélesítjük, akkor azt mondhatjuk: mégis mindannyian a Pinka-mente népei vagyunk.” – kezdte köszöntő szavait Glavanics Krisztina, majd köszönetét fejezte ki a másik négy polgármesternek, akik igent mondtak a könyv elkészültére. Megköszönte a szerzők munkáját, és rámutatott arra, hogy Inzsöl Richárd atya volt a kapocs a települések között. „Egyik megbeszélésen, ahol Pál Ferenccel és Farkas Csabával találkoztam, elhangzott egy gondolat, ami akár a mottónk is lehetne: akármennyi is kerül papírra a múltunkból, az a miénk. Szedjük össze azokat a dolgokat, ami összeköt, és ne azt, ami szétválaszt.” – idézte fel, majd megköszönte mindenki segítségét, aki valamilyen formában részt vettek a munkában, vagy támogatták a könyv megjelenését.
„Régi vágyam volt, hogy valós forrásokon keresztül próbáljuk meg bemutatni a gyerekek felé a településük múltját és történetét. Végül Glavanics Krisztina kérése volt, hogy a könyvbe tegyünk nagyon sok képet, hiszen a kép maga is forrás, és üzenetet ad át az olvasónak.” – kezdte a könyv bemutatását Pál Ferenc. Emlékeztetett: az itt élők sorsának fordulópontja volt 1922-23-ban, amikor eldőlt, hogy itt szeretnének maradni. A könyv célja volt, hogy bemutassák azt a „kötelet”, ami ide kötötte az itt élőket, ami miatt azt mondták, hogy maradnak, ide tartoznak. „Ez a könyv Önökről szól. Azt gondolom, mi Egervölgyi Évával, Kovács Eszterrel és Inzsöl Richárddal nem vagyunk szerzők. A szerzők az Önök ősei. Mi megtaláltuk ezeket az iratokat, amik aztán a könyvbe kerültek.” – emlékeztetett Pál Ferenc, majd reményét fejezte ki, hogy a könyv az olvasóinak, illetve gyermekeiknek az identitását, szülőföldhöz tartozó kötődését is erősíti.
Az ünnepélyes könyvbemutató zárásaként a Nardai énekkar, és a Vaskeresztesi Német Nemzetiségi kórus előadását hallgathattuk meg. Az Alpesi Fogadó és Borház éttermében még sokáig beszélgettek az érdeklődők, kötetet lapozgató ismerősök, történeteket mesélők, egymást rég nem látott ismerősök mosolyogtak egymásra. A könyv valóban összekovácsoló, összekötő erőként működött ezen az estén, ahogy a könyvben lévő történetek is.
Fotók és írás: Nagy Georgina
www.vasivizeken.hu
A rendezvény beszámoló a VP6-19.2.1.-69-8.1.2-17 számú felhívás keretében megvalósításra kerülő, Helyi értékek és élmények promóciója a Pannon Térségfejlesztő Egyesület területén című projekt (Projektazonosító: 3007530679) keretében jött létre.
Projektgazda: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége – 9795 Vaskeresztes, 165/4 hrsz.
https://pannonelmeny.hu/kepek/konyvbemutato-az-alpesi-fogado-es-borhazban/
