„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng tovább adása”
2021. szeptember 18-án, immár huszonnegyedik alkalommal került megrendezésre Gencsapátiban a Gencsi Söprű Regionális Néptáncfesztivál, ami a hagyományokhoz híven mindig a gencsi pünkösd keretében valósul meg, de idén ezt a pandémia átírta. A tizenhat együttes több, mint háromszáz táncosának bemutatkozóját négytagú zsűri értékelte: Sztanó Hédi táncművész, filmrendező, Busai Zsuzsanna táncpedagógus, a népművészeti ifjú mestere, Busai Norbert néptáncpedagógus, a népművészeti ifjú mestere, aranysarkantyús táncos, valamint Hahn-Kakas István, aranysarkantyús táncos, néptáncpedagógus.
Elsőként az Örökség Regionális Néptáncegyüttes mutatkozott be, „Dunán innen, Dunán túl” címmel. 2021 nyarán egy három napos tartalmas hétvégi munka során alakult ki a csapat, a tagok a vezetők javaslatára, és a soproni szólótáncversenyen való kiemelkedő eredményeik alapján kerültek a formálódó közösségbe. A táncosok a saját együtteseikben, Győrújbaráton, Kapuváron, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen táncolnak az év során, így tulajdonképpen ők egy alkalmi társulat. Műsoruk után – melyben szokások, táncok, dalok jelennek meg a Nyugat-Dunántúl rendkívül gazdag hagyományaiból – Bodorkós Ferenc, Gencsapáti polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. „Erre a rendezvényre büszke lehet Gencsapáti, és büszke lehet a régió is. Szeretném köszönteni a zsűrit is, hiszen ma egy verseny keretében lépnek fel a csoportok.” mondta el Bodorkós Ferenc, majd felkérte Ágh Péter országgyűlési képviselőt, a rendezvény fővédnökét, hogy mondja el gondolatait.
Pár nappal ezelőtt állhattunk itt a színpadon a falunap keretében, amikor a gencsapátiakat köszöntöttük, és büszkén elmondhattuk, milyen sok fejlesztés történik a településen. Számos helyről érkeztek ide Gencsapátiba együttesek, reméljük, hogy kicsit ők is rá tudnak csodálkozni arra, ahogy a falu évről évre szépül, fejlődik. Büszkék is vagyunk erre, hogy egy olyan falut tudunk itt Szombathely határában építeni, amely vonzó, és amelyet szeretnek az itt élők. Ahhoz, hogy a hírneve tovább épüljön, ahhoz kellenek az olyan rendezvények, mint a mai, és azért, hogy huszonnegyedik alkalommal tudunk itt lenni, köszönet jár minden szervezőnek, főként Varga Albinnak és csapatának. – mondta el Ágh Péter, majd hozzátette: Hagyományőrzésről van szó, és azt hiszem, mindannyian ismerjük a mondást: a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng tovább adása. Jó látni, hogy ezekben az együttesekben mindig vannak fiatalok, reméljük, hogy ez a láng nagyon sokáig égni fog, és egyszer majd ők is továbbadhatják. Örülök, hogy a megvalósításhoz komoly kormányzati segítséget is kaptunk, pont azért, hogy mert az ilyen rendezvények fontosak ahhoz, hogy kifejezhessük: ez a nemzet büszke saját magára, a kultúrájára, hagyományaira. – mondta el Ágh Péter, a rendezvény fővédnöke.
A délután folyamán csodás táncokat, népviseleteket láthattunk a színpadon – a táncosokat a Fajkusz Banda és a Boglya Népzenei Együttes kísérte –, ahol felléptek az előző nap megrendezett Vincze Ferenc szólótáncverseny díjazottjai is. A rendezvény előtt Varga Albint kérdeztük a táncról, és a versenyről.
Milyen szerepet tölt be a néptánc Vas megye kulturális életében, és mi hívta életre az idén XXIV. alkalommal megrendezésre kerülő Gencsi Söprű Regionális Néptáncfesztivál?
Azt gondolom, hogy a megye életében fontos szerepet tölt be, hiszen 18 néptáncközösség található falvakban, városokban, amik ápolják ezt a kultúrát. A fesztivállal kapcsolatban először a pünkösdi fesztivált rendeztük meg, ami azóta alakult át, és nőtte ki magát először vas megyei, majd régiós fesztivállá, amin egy ideje már határon túlról érkező csoportok is részt vesznek.
A Gencsi Söprű szerves részét képezi a két évente megrendezésre kerülő Vincze Ferenc szólótánc-verseny. Mit tudhatunk a verseny névadójáról?
2010-ben alapítottuk meg a Vincze Ferenc szólótánc versenyt, akinek névadója hosszú ideig vezetője volt együttesünknek. 1948-ban Gyulán rendezték meg az első magyar néptáncfesztivált, azon Feri bácsi szólóban első lett, az együttes pedig második. Ezek után gyűjtések történtek Gencsapátiból, és mondhatjuk, hogy az együttes felkerült a néptáncélet térképére. Neki állítunk emléket ezzel a versennyel, illetve ezen kívül az is célunk, hogy a vasi néptánchagyomány anyagát ismerje, és használja a néptánc mozgalom.
Ha ma egy fiatal táncolni szeretne, akkor megannyi tánciskola a táncfajták egész tömegét kínálja. A hip-hop-tól kezdve a társastáncon át egészen a balettig választhatnak a fiatalok. A néptánc, a hagyományok felé nehéz ma bevonzani a fiatalokat?
Ha olyan közösséget hozunk létre a tánc kapcsán, ami át tudja adni azt, hogy fontos az örökségünk tovább vitele, akkor az egy értékes, jó közösség lesz, ahol jó együtt lenni, és ez bevonzza a fiatalokat. Az lenne jó, ha példát tudnánk állítani, és a néptáncot választható kategóriává tudnánk tenni. Talán az előttük lévő példákat látva az igazolódik vissza, hogy a néptánccal jó élményekben, táborokban, fesztiválokban lehet részük, és ez megfelelő vonzó erő lehet a számukra.
Milyen együttesek lépnek fel idén a fesztiválon?
Örökítő Táncegyüttes, ELTE-SEK Szökős NE, Vasi Kislegényczéh, Reményik Evangélikus Általános Iskola Bariska-Möndölecske csoportja, Vaskeresztesi Német Nemzetiségi Tánccsoport, Ungaresca Senior Táncegyüttes, Ungaresca Táncegyüttes, Gradisce Horvát Kulturális Egyesület, Fergeteg Néptánc Egyesület Nickről, Béri Balogh Ádám Táncegyüttes Körmendről, Értéket Tisztán Néptáncegyüttes Zalaegerszegről, a helyi Kópic Néptáncegyüttes és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes valamint kedves erdélyi barátaink a Györgyfalvi Hagyományőrzők.
A megannyi csodás színpadi produkció között szívünknek igazán kedves volt a Györgyfalvi Hagyományőrzők műsora. Megismerkedhettünk népviseletükkel, szokásaikkal, és a történelmükkel. Meghallgathattuk, hogy a hagyomány szerint sok száz éve kiapadt a falu kútja, és a falubeliek elindultak friss vizet keresni. Sokáig vándoroltak, de vizet nem találtak. „Minek menjünk tovább? Vizet úgysem lelünk, itt az erdő szélén jobb, ha megpihenünk. Csak egyedül György pásztor remélve-bízva, terelte a nyájat a sötét éjszakában”. Majd álmot látott, amiben egy angyal szólt hozzá: ahol most alszik, ott vizet fog találni. Ez az álom valóra vált, „Nem is mentek tovább, itt letelepedtek, művelték a földet s házat építettek. E kicsiny falunak Györgyfalva a neve, mert hogy György-pásztorról így tartja a rege. Hány száz éve épült – már senki se tudja, de a falu közepén ma is áll a „Falu-kútja.”
A tartalmas, szívet lelket melengető délután megannyi értéket láthatott a közönség, számos ifjú tehetség lépett színpadra. A táncok sorát a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes lakodalmas műsora zárta.
Fotók és írás: Nagy Georgina
Projektgazda: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége – 9795 Vaskeresztes, 165/4 hrsz.
A rendezvény beszámoló a VP6-19.2.1.-69-8.1.2-17 számú felhívás keretében megvalósításra kerülő, Helyi értékek és élmények promóciója a Pannon Térségfejlesztő Egyesület területén című projekt (Projektazonosító: 3007530679) keretében jött létre.
