Pannon Élmény

XXIV. Gencsi Söprű Regionális Néptáncfesztivál Gencsapátiban

XXIV. Gencsi Söprű

„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng tovább adása”

2021. szeptember 18-án, immár huszonnegyedik alkalommal került megrendezésre Gencsapátiban a Gencsi Söprű Regionális Néptáncfesztivál, ami a hagyományokhoz híven mindig a gencsi pünkösd keretében valósul meg, de idén ezt a pandémia átírta. A tizenhat együttes több, mint háromszáz táncosának bemutatkozóját négytagú zsűri értékelte: Sztanó Hédi táncművész, filmrendező, Busai Zsuzsanna táncpedagógus, a népművészeti ifjú mestere, Busai Norbert néptáncpedagógus, a népművészeti ifjú mestere, aranysarkantyús táncos, valamint Hahn-Kakas István, aranysarkantyús táncos, néptáncpedagógus.

Elsőként az Örökség Regionális Néptáncegyüttes mutatkozott be, „Dunán innen, Dunán túl” címmel. 2021 nyarán egy három napos tartalmas hétvégi munka során alakult ki a csapat, a tagok a vezetők javaslatára, és a soproni szólótáncversenyen való kiemelkedő eredményeik alapján kerültek a formálódó közösségbe. A táncosok a saját együtteseikben, Győrújbaráton, Kapuváron, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen táncolnak az év során, így tulajdonképpen ők egy alkalmi társulat. Műsoruk után – melyben szokások, táncok, dalok jelennek meg a Nyugat-Dunántúl rendkívül gazdag hagyományaiból – Bodorkós Ferenc, Gencsapáti polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. „Erre a rendezvényre büszke lehet Gencsapáti, és büszke lehet a régió is. Szeretném köszönteni a zsűrit is, hiszen ma egy verseny keretében lépnek fel a csoportok.” mondta el Bodorkós Ferenc, majd felkérte Ágh Péter országgyűlési képviselőt, a rendezvény fővédnökét, hogy mondja el gondolatait.

XXIV. Gencsi Söprű

Pár nappal ezelőtt állhattunk itt a színpadon a falunap keretében, amikor a gencsapátiakat köszöntöttük, és büszkén elmondhattuk, milyen sok fejlesztés történik a településen. Számos helyről érkeztek ide Gencsapátiba együttesek, reméljük, hogy kicsit ők is rá tudnak csodálkozni arra, ahogy a falu évről évre szépül, fejlődik. Büszkék is vagyunk erre, hogy egy olyan falut tudunk itt Szombathely határában építeni, amely vonzó, és amelyet szeretnek az itt élők. Ahhoz, hogy a hírneve tovább épüljön, ahhoz kellenek az olyan rendezvények, mint a mai, és azért, hogy huszonnegyedik alkalommal tudunk itt lenni, köszönet jár minden szervezőnek, főként Varga Albinnak és csapatának. – mondta el Ágh Péter, majd hozzátette: Hagyományőrzésről van szó, és azt hiszem, mindannyian ismerjük a mondást: a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng tovább adása. Jó látni, hogy ezekben az együttesekben mindig vannak fiatalok, reméljük, hogy ez a láng nagyon sokáig égni fog, és egyszer majd ők is továbbadhatják. Örülök, hogy a megvalósításhoz komoly kormányzati segítséget is kaptunk, pont azért, hogy mert az ilyen rendezvények fontosak ahhoz, hogy kifejezhessük: ez a nemzet büszke saját magára, a kultúrájára, hagyományaira. – mondta el Ágh Péter, a rendezvény fővédnöke.

A délután folyamán csodás táncokat, népviseleteket láthattunk a színpadon – a táncosokat a Fajkusz Banda és a Boglya Népzenei Együttes kísérte –, ahol felléptek az előző nap megrendezett Vincze Ferenc szólótáncverseny díjazottjai is. A rendezvény előtt Varga Albint kérdeztük a táncról, és a versenyről.

Milyen szerepet tölt be a néptánc Vas megye kulturális életében, és mi hívta életre az idén XXIV. alkalommal megrendezésre kerülő Gencsi Söprű Regionális Néptáncfesztivál?

Azt gondolom, hogy a megye életében fontos szerepet tölt be, hiszen 18 néptáncközösség található falvakban, városokban, amik ápolják ezt a kultúrát. A fesztivállal kapcsolatban először a pünkösdi fesztivált rendeztük meg, ami azóta alakult át, és nőtte ki magát először vas megyei, majd régiós fesztivállá, amin egy ideje már határon túlról érkező csoportok is részt vesznek.

XXIV. Gencsi Söprű

A Gencsi Söprű szerves részét képezi a két évente megrendezésre kerülő Vincze Ferenc szólótánc-verseny. Mit tudhatunk a verseny névadójáról?

2010-ben alapítottuk meg a Vincze Ferenc szólótánc versenyt, akinek névadója hosszú ideig vezetője volt együttesünknek. 1948-ban Gyulán rendezték meg az első magyar néptáncfesztivált, azon Feri bácsi szólóban első lett, az együttes pedig második. Ezek után gyűjtések történtek Gencsapátiból, és mondhatjuk, hogy az együttes felkerült a néptáncélet térképére. Neki állítunk emléket ezzel a versennyel, illetve ezen kívül az is célunk, hogy a vasi néptánchagyomány anyagát ismerje, és használja a néptánc mozgalom.

Ha ma egy fiatal táncolni szeretne, akkor megannyi tánciskola a táncfajták egész tömegét kínálja. A hip-hop-tól kezdve a társastáncon át egészen a balettig választhatnak a fiatalok. A néptánc, a hagyományok felé nehéz ma bevonzani a fiatalokat?

Ha olyan közösséget hozunk létre a tánc kapcsán, ami át tudja adni azt, hogy fontos az örökségünk tovább vitele, akkor az egy értékes, jó közösség lesz, ahol jó együtt lenni, és ez bevonzza a fiatalokat. Az lenne jó, ha példát tudnánk állítani, és a néptáncot választható kategóriává tudnánk tenni. Talán az előttük lévő példákat látva az igazolódik vissza, hogy a néptánccal jó élményekben, táborokban, fesztiválokban lehet részük, és ez megfelelő vonzó erő lehet a számukra.

XXIV. Gencsi Söprű

Milyen együttesek lépnek fel idén a fesztiválon?

Örökítő Táncegyüttes, ELTE-SEK Szökős NE, Vasi Kislegényczéh, Reményik Evangélikus Általános Iskola Bariska-Möndölecske csoportja, Vaskeresztesi Német Nemzetiségi Tánccsoport, Ungaresca Senior Táncegyüttes, Ungaresca Táncegyüttes, Gradisce Horvát Kulturális Egyesület, Fergeteg Néptánc Egyesület Nickről, Béri Balogh Ádám Táncegyüttes Körmendről, Értéket Tisztán Néptáncegyüttes Zalaegerszegről, a helyi Kópic Néptáncegyüttes és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes valamint kedves erdélyi barátaink a Györgyfalvi Hagyományőrzők.

A megannyi csodás színpadi produkció között szívünknek igazán kedves volt a Györgyfalvi Hagyományőrzők műsora. Megismerkedhettünk népviseletükkel, szokásaikkal, és a történelmükkel. Meghallgathattuk, hogy a hagyomány szerint sok száz éve kiapadt a falu kútja, és a falubeliek elindultak friss vizet keresni. Sokáig vándoroltak, de vizet nem találtak. „Minek menjünk tovább? Vizet úgysem lelünk, itt az erdő szélén jobb, ha megpihenünk. Csak egyedül György pásztor remélve-bízva, terelte a nyájat a sötét éjszakában”. Majd álmot látott, amiben egy angyal szólt hozzá: ahol most alszik, ott vizet fog találni. Ez az álom valóra vált, „Nem is mentek tovább, itt letelepedtek, művelték a földet s házat építettek. E kicsiny falunak Györgyfalva a neve, mert hogy György-pásztorról így tartja a rege. Hány száz éve épült – már senki se tudja, de a falu közepén ma is áll a „Falu-kútja.”

XXIV. Gencsi Söprű

A tartalmas, szívet lelket melengető délután megannyi értéket láthatott a közönség, számos ifjú tehetség lépett színpadra. A táncok sorát a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes lakodalmas műsora zárta.

További képek

Fotók és írás: Nagy Georgina

Projektgazda: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége – 9795 Vaskeresztes, 165/4 hrsz.

www.vasivizeken.hu

A rendezvény beszámoló a VP6-19.2.1.-69-8.1.2-17 számú felhívás keretében megvalósításra kerülő, Helyi értékek és élmények promóciója a Pannon Térségfejlesztő Egyesület területén című projekt (Projektazonosító: 3007530679) keretében jött létre.

További
tudósítások